Leszálltunk egy étterembolygóra, semmi különös. Az egésznek alig 500 méter a kerülete, ebből 450 méter a parkoló, a többi az étterem. A bolygón nincs mérhető gravitáció, így a nagyobb szellentésektől elszállnak a vendégek, baromi kényelmetlen cérnametéltes húslevest enni, és bele sem akarok gondolni, hogy miként tudnám megsózni az ételt. Leültünk egy asztalhoz, beszélgetés közben becsmérlő pillantásokkal illetett egy zöld fejű alak, akinek a harmadik karja a füléből nőtt ki, de aztán el is tűnt a másik fülében. Éppen ezért teljesen felesleges volt ez a végtag, viszont remekül keretezte az arcát, kiemelve a beszélő pattanást az orrán.